A+
A-
A hallás és a kognitív képességek kapcsolata

Feltárjuk a hangok világát, hogy a beszéd újra érthető legyen.

Az első és legfontosabb probléma a halláscsökkenéssel élők számára a zajos környezetben való beszédértés. Számukra még nehezebb ez a feladat, mint az ép hallásúaknak, ebben mindenképp segítenünk kell nekik!

Régóta tudjuk, hogy a beszéd megértése az agyban történik egy összetett folyamat során. EEG vizsgálattal követni tudjuk, hogy az agyban mennyire kerül feldolgozásra a beszéd. Ha nem ép hallásúaknak azt a feladatot adjuk, hogy két beszélő közül csak az egyik hangját kövessék figyelemmel, azt várhatnánk, hogy mindkét beszédjel agyi reprezentációja rossz lesz. Ehelyett azt találjuk, hogy a zavaró (piros) és a figyelemmel kísérendő (kék) beszédjelek egyaránt reprezentálódnak agyi szinten. Emellett mennél nagyobb fokú a halláscsökkenés, a zavarásként hozzáadott beszédet egyre kevésbé vagy egyáltalán nem tudják figyelmen kívül hagyni.

A fix és szűk iránykarakterisztikájú mikrofon rendszerek, amelyek bizonyos mértékig el tudják különíteni a beszédhangokat a zajtól, már sok éve elérhetők. Ezek az irányrendszerek azon az egyszerű feltételezésen alapulnak, hogy a beszéd, amelyet hallani szeretnénk, szemből érkezik, és minden egyéb – azaz más irányból érkező hang pedig zaj. Ebből adódóan a beszéd és a zaj elválasztása többé-kevésbé a fej elfordításával, vagyis a hallókészülék mikrofon pozíciójának változtatásával történik. Tény, hogy a legtöbb esetben valóban szemben helyezkedik el beszélgetőpartner, ezért az évek során hasznosnak bizonyultak ezek az irányrendszerek.

A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Gyakran egyszerre több emberrel beszélgetünk, például egy étteremben, ahol sokan vesznek körül minket. Még a jóval egyszerűbb helyzetekben is előfordulhat, hogy több irányból érkezik a számunkra fontos beszéd. Fontos a körülöttünk folyó események követésének képessége, a környezetünk folyamatos érzékelése. A szakirodalomban egyre több bizonyítékot találunk arra vonatkozóan, hogy a fix irányrendszerek csak nagyon zajos környezetben illetve azokban a nehéz helyzetekben működnek, amikor a hallókészülék viselő minden energiáját a vele szemben lévő egyetlen beszélőre kell összpontosítsa. A legtöbb valós élethelyzetben azonban ez a fajta technológia nem hoz optimális eredményt.

Az Oticon célja egy olyan megoldás megalkotása volt, amely figyelembe veszi, hogyan működik az agy, és a szükségleteknek megfelelően támogatja azt. Ezt a megközelítési módot nevezzük BrainHearingnek. Olyan eszköz tervezése volt a cél, amely segíti az agyat nem csak a szemből, hanem bármely más irányból érkező hangok értelmezésében is.

Kognitív erőfeszítés – Dorothea Wendt, Thomas Lunner, Eriksholm Research Center

Az amszterdami Vrije Universiteit Orvosi Központja és az Eriksholm Kutatóközpont közös „LISTEN” projektje során megállapították, hogy amikor hangokra figyelünk, a szemünkben található izmok összehúzódnak és elernyednek a megértésre fordított erőfeszítéseink függvényében. Minél nagyobb erőfeszítést kíván a megértés, a pupilla annál nagyobbra tágul.

Ez a felismerés vezetett el ahhoz az úttörő felfedezéshez, hogy a pupillatágulás mérése a hallási erőfeszítés és a hallókészülék jelfeldolgozása közötti kapcsolat alaposabb megismerésére ad lehetőséget. Más szavakkal: annak érdekében, hogy jobban megértsük, miként dolgozza fel agyunk a hangokat, hogyan csökkenthetjük a hallókészülék viselők hallásra fordított energia szükségletét, és hogyan tudunk sokkal természetesebb hangélményt nyújtani, a szemeket – mint a lélek tükreit vizsgáljuk.

A kutatás célja a hallókészülékben alkalmazott zajcsökkentő algoritmus kognitív erőfeszítesre gyakorolt pozitív hatásainak vizsgálata volt. A kognitív erőfeszítést egy beszédértési feladat során vizsgálták a résztvevők pupillatágulásának mérésével. Feltételezzük, hogy ha a beszéd megértése során növeljük a feladat nehézségét, például háttérzaj is jelen van, akkor a kognitív erőfeszítés növekedése a maximális pupillatágulás növekedésben is megmutatkozik.

A zajcsökkentés egyének erőfeszítéseire gyakorolt hatásának vizsgálata során a kutatásban résztvevők Oticon Opn hallókészüléket viseltek, melynek része az új OpenSound Navigator (OSN) zajcsökkentő algoritmus.

A kutatásban 24 hallásvesztéssel diagnosztizált személy vett részt, az átlagéletkoruk 59 év (35 és 80 év közöttiek) volt. A résztvevők szimmetrikus idegi halláscsökkenésének mértéke kis-közepestől nagyfokú-súlyosig terjedt (PTA4 34 és 70 dB HL között, átlagosan 47 dB HL).

OSN: OpenSound Navigator, az Oticon Opn zajcsökkentő algoritmusa.

Partnereink:

Elérhetőségeink


1097 Budapest, Timót u. 8.

Copyright © 2020 Minden jog fenntartva Mediszintech Kft. | Az oldalt készítette: Audiosoft IT-Consulting Kft.