A vastagbélen kialakított sztóma a leggyakoribb sztómafajta. Elhelyezkedhet a vakbélen (coecostoma), a haránt vastagbélen (transversostoma) és a szigmabélen (sigmoideostoma). Formáját tekintve lehet egynyílású, amikor a vastagbél meghagyott szakaszának a vége kerül kivezetésre, vagy kétnyílású, amikor a vastagbél egy kanyarulatát előemelve készítik a sztómát. Minél hosszabb vastagbélszakasz marad meg, annál sűrűbb és kevesebb a sztómán keresztül ürülő béltartalom. Ideális esetben az egynyílású kolosztóma a bőr szintjéből enyhén kiemelkedő, 2-3 cm nagyságú kerek, élénkvörös ajakszerű nyílás. A kolsztómából eleinte még rendszertelen híg széklet ürül, azonban később visszaállhat a rendes székelési gyakoriság.
Sürgősségi betegellátás során főleg ideiglenes formában készítik a vastagbél gyulladásos megbetegedései (toxikus megacolon, colitis ulcerosa, Crohn betegség), vagy akut vastagbél-elzáródással, vastagbél-kilyukadás miatt hashártyagyulladással szenvedő betegek (daganatok, [diverticulum], újszülöttkori meconium bélelzáródás) esetén. Szintén ilyen megoldásra kényszerülhetnek a sebészek hasüregi, illetve súlyos gáttáji sérülések miatt. Ilyenkor általában kétnyílású, úgynevezett kacs-ileosztómát készítenek.
Akut megoldásként általában ideiglenes célból kétnyílású formában készítik bélelzáródás, hashártyagyulladással járó bélkilyukadás (daganat, gurdély [divertikulum], sérülések), végbél-hüvely-húgyhólyag közötti sipolyok, valamint újszülöttek fejlődési rendellenességeinek műtéti megoldásánál. Ilyenkor a cél az érintett bélszakasz bizonyos időtartamra szóló tehermentesítése.
Végleges kolosztóma végbéldaganatok, fejlődési rendellenességek, súlyos, nem korrigálható inkontinencia (széklet vagy vizelet tartásának képtelensége) műtéteknél készül, illetve ha az ideiglenes sztóma zárása valamilyen okból később nem végezhető el. Rectumtumor esetén, amikor a rectum záróizma nem tartható meg.